Tájékoztató az elülső térdkeresztszalag artroszkópos műtétjéről - TB támogatott műtét

Mi az elülső keresztszalag (LCA)?

A térdízület az emberi test egyik legösszetettebb szerkezetű ízülete, amely központi szerepet játszik az alsó végtag mozgásaiban. Elhelyezkedésének és felépítésének köszönhetően biztosítja a különböző mozgások megfelelő kivitelezését, amelyhez elengedhetetlen az ízület stabilitása. Ezt a stabilitást aktív (izmok) és passzív (szalagok, csontok, porcok) struktúrák együttesen biztosítják.

Az elülső keresztszalag (ligamentumcruciatumanterius = LCA) a térdízület egyik meghatározó stabilizáló eleme, amely a térd közepén helyezkedik el, a combcsont és a sípcsont között. Anatómiai helyzetéből adódóan megakadályozza a lábszár előre-hátracsúszását, valamint szabályozza a sípcsont befelé történő forgását (berotáció).

Az elülső keresztszalag rostjai helyzet- és egyensúlyérzékelő receptorokat (proprioceptív receptorok) is tartalmaznak, amelyek fontos visszacsatolást nyújtanak a szervezet számára a térdízület helyzetéről. Ezek a visszajelzések nélkülözhetetlenek a mozgáskoordináció megfelelő szabályozásához.

Amennyiben az elülső keresztszalag funkciója - trauma hatására - kiesik, az ízület instabillá válik, ami mindennapi tevékenységek és sportmozgások során egyaránt bizonytalanságot, kellemetlenséget, sőt fájdalmat okozhat. Ráadásul a térd stabilitásának csökkenése miatt a mozgás során nemcsak gördülés, hanem csúszó elmozdulás is kialakul, ami hosszú távon felgyorsítja az ízületi kopás(artrózis)folyamatát.

Az elülső keresztszalag szakadás tünetei nagyon hasonlóak egyéb térdízületi sérülések tüneteihez (duzzanat, fájdalom és a mozgástartomány beszűkülése), de gyakran járnak térdízületi instabilitással, valamint egy reccsenő / pattanó hanggal, amely a szalagrostok sérülésekor keletkezhet.

A térdízület szalagsérülései olyan traumák hatására alakulnak ki, amikor az ízületet érő hatások meghaladják annak természetes mozgástartományát. Jellemzően, amikor a térdet oldalirányú erő (valgus stressz) éri, túlzottan kinyúlik (hiperextenzió), kifelé fordul (kirotáció), vagy csavarodó mozdulat történik.

Az ilyen típusú sérülések gyakran sporttevékenység során következnek be, különösen olyan sportágakban, mint a labdarúgás, a kézi- és kosárlabda, a síelés, a küzdősportok vagy akár a tánc. A szabadidős sportok térhódításával a térdsérülések előfordulási gyakorisága is folyamatosan növekszik, ezek közül pedig az elülső keresztszalag (LCA) sérülése az egyik leggyakoribb.

Az LCA sérülése során gyakran alakulnak ki komplex károsodások - vagyis a térdízület más struktúrái is megsérülhetnek egyidejűleg, például a térdízületi porcgyűrűk (meniszkuszok), az ízületi porcfelszín vagy egyéb szalagok. Különösen gyakran sérül egyidejűleg a belső oldalszalag és a medialis meniszkusz, amelyet az úgynevezett "hármas sérülés" (unhappytriad) elnevezéssel is illetnek.

A diagnózis pontos megállapításához ortopéd szakorvos által végzett klinikai vizsgálat és különböző képalkotó vizsgálatok szükségesek.

A konzultáció során felderítjük a probléma kialakulásának körülményeit, korábbi betegségeiről és műtéteiről kérdezzük, utána a jelenlegi betegségével kapcsolatos panaszairól. Ezután a fizikális vizsgálatok(pl.:Lachman-teszt, pivot-shift teszt, elülső asztalfiók-teszt)segítségével ellenőrizhető a szalag szakadásának mértéke.

Röntgenvizsgálat elvégzése ajánlott a csontsérülések kizárására, amit az Ars Medica Magánkórházban helyben azonnal el is tudunk végezni. Legtöbbször MRI (mágnesesrezonancia-képalkotás) is szükséges, amely pontosítja a szalagszakadás mértékét és kísérő sérüléseket.

A vizsgálatot követő konzultáció

A vizsgálatok után az orvos részletes tájékoztatást ad a betegnek állapotáról és annak kezelési lehetőségeiről. Ekkor esik szó a javasolt műtét típusáról, a műtéthez szükséges laboratóriumi, esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatokról, a műtéti érzéstelenítés fajtáiról, a lehetséges szövődményekről, az otthoni ápolási teendőkről, a gyógyulás szakaszairól és a gyógyulás során felmerülő esetleges problémákról. A felvilágosítás során elhangzik minden információ, amely szükséges a beteg számára annak eldöntéséhez, hogy milyen kezelési módot, ill. műtétet válasszon.

Az elülső keresztszalag hiányából fakadó ízületi instabilitás hosszú távon további károsodásokhoz vezethet, ezért a kezelés elsődleges célja a térd stabilitásának helyreállítása, hogy csökkentsük a térdízületet érő terhelést és megelőzzük a további sérüléseket.

Az LCA szakadás esetén kétféle kezelési lehetőség létezik.

• Konzervatívterápia (nem műtéti)
  Gyógytorna, valamint a fizioterápiás PNF-technika (koordináció és egyensúly javító technika), kinemetictaping, kryoterápia, jegelés.
  Sajnos ennél a kezelési típusnála szakadt ín nem gyógyul meg, ezért igen gyakran a fájdalom, térdízületi instabilitás, valamint az időszakosan jelentkező duzzanatok nem szűnnek meg.

• Műtéti kezelés (LCA rekonstrukció)
  Klinikánkon azartroszkópos térdműtéteket Dr. Lohner Balázs térdspecialista végzi.

A kezeletlen, vagy konzervatív terápiával kezelt LCA-szakadásnöveli az ízületi kopás (artrózis) kockázatát, mivel a térd instabilitása miatt az ízületi porc fokozott terhelésnek van kitéve. A műtéti beavatkozás ennek a problémának a hatékony kezelésére szolgál, és lehetőséget biztosít a sérült ízületi képletek egyidejű helyreállítására is.

Az Ars Medica Magánkórházban az elülső keresztszalag pótlása korszerű, artroszkóposműtéti technikával történik - ami egy végleges megoldást nyújtó minimálisan invazív beavatkozás. A fejlett sebészeti eljárásnak köszönhetően az operáció a lehető legkisebb megterheléssel jár a szervezet számára, a gyógyulási idő rövidebb és fájdalommentesebb, valamint a komplikációk kockázata is alacsonyabb, mint a hagyományos nyílt műtétek esetében.

A műtétet altatásban (narkózisban) végezzük. A műtét után rövid kórházi tartózkodás szükséges, a betegek többsége már másnap hazamehet. Az első 7-10 napban a térdet tehermentesíteni kell (pl. mankóval), de ezt követően a páciens visszatérhet a megszokott életéhez. Utókezelésként kíméletes mozgásgyakorlatokkal kell támogatni a gyógyulást, a kezelőorvos és a gyógytornász iránymutatásai szerint.

A beavatkozást követően a beteg jelentős fájdalomcsökkenést és a térd stabilitásának fokozatos javulását tapasztalja. A megfelelő rehabilitációval az ízületi mozgástartomány visszanyerhető, így a térd idővel újra terhelhetővé válik.

A műtét napján egyeztetett időpontban megjelent beteg hozza magával a laborleleteit, papucsot, hálóinget (pizsamát). Mielőtt lefektetjük a kórterembe egy Megbízási szerződést kell aláírnia, melyben megbízza a klinikát a beavatkozás elvégzésére. Emellett vállalnia kell az otthoni sebkezelést és a megbeszéltek szerinti műtét utáni teendőket. Mivel altatásban történik a műtét - az altatóorvos is megvizsgálja. Ekkor írja alá a "Tájékoztató a műtéti érzéstelenítésről" nyomtatvány altatási beleegyező nyilatkozat mellékletét.

Fontos!

A műtétet altatásban végezzük, így az operációt megelőző napon éjfélig szabad csak ételt és italt fogyasztani, mivel az altatást kizárólag teljesen éhgyomorral lehet elvégezni!

A rendszeresen szedett gyógyszereket a szokott időben és dózisban vegye be. A reggeli gyógyszert kevés folyadékkal, otthonában indulás előtt és ha van olyan gyógyszere, amelyet napközben is be kell vennie, azt hozza magával a klinikára!

Az elülső keresztszalag pótlása során a szervezet más területeiről származó ínszalagokat alkalmazunk a sérült szalag helyettesítésére. A leggyakrabban használt oltvány (graft) a combhajlító izmok inábólvagytérdkalács ín egy részéből készül, mivel ezek jó rugalmassággal és terhelhetőséggelrendelkeznek.

A beavatkozást altatásban végezzük, és a vérzés minimalizálása érdekében a combtőnél vértelenséget biztosító mandzsettát helyezünk fel. A műtét első lépéseként egy artroszkópos (kulcslyuksebészeti) eljárás során előkészítjük az új szalag beültetésének helyét, eltávolítva az esetleges gyulladt szöveteket és egyéb sérüléseket, például meniszkusz- vagy porcfelszínkárosodásokat. Ezután a kiválasztott ín kivétele történik: ha a combhajlító inakat használjuk, a lábszár belső oldalán 3-4 cm-es metszést ejtünk, míg a térdkalács ín alkalmazásakor a térdkalács alatt kb. 7-8 cm-es vágás szükséges.

A következő lépésben a combcsont és a sípcsont állományába apró furatokat készítünk, amelyeken keresztül artroszkópos módszerrel bevezetjük az oltványt. A graftot a combcsonton egy fémlemezkével (endobutton), a sípcsonton pedig ácskapcsokkal rögzítjük. Ha térdkalács ínat használunk, akkor a rögzítés csavarokkal vagy úgynevezett "press fit" technikával történik, amely biztosítja a megfelelő stabilitást. Az ízületet alaposan kiöblítjük, eltávolítva az esetleges törmeléket és gyulladásos folyadékot. Szükség esetén kis szívócsövet (drain) helyezünk a sebbe, amely segíti a műtét utáni vér és szövettörmelék elvezetését. Végül a sebet több rétegben zárjuk és steril kötést helyezünk rá, majd egy külső rögzítőt (brace) helyezünk fel a térd védelme és stabilizálása érdekében.

Esetenként a rekonstrukció valamilyen okból nem, vagy csak részlegesen kivitelezhető. Ez például akkor fordulhat elő, ha a térdízület egyéb szerkezeti károsodásai vagy jelentős porckopás akadályozza a beültetett szalag megfelelő rögzítését. Ilyen esetekben más sebészeti megoldás vagy konzervatív kezelés válhat szükségessé, amelyről a páciens előzetes tájékoztatást kap, és az ő beleegyezésével történik a további kezelési terv meghatározása.

A beavatkozás után a páciens általában egy napos ápolói megfigyelés alatt marad magánkórházunkban, ahol injekciós és tablettás post-operatív fájdalomcsillapítókat kap.Ezt követően a beteg saját lábán, kísérővel hagyhatja el a klinikát.

A gyógyulási szakaszban a megfelelő folyadékbevitel kiemelt jelentőségű. Ajánlott szénsavmentes ásványvíz, tea, gyümölcslé vagy leves fokozott fogyasztása.A műtét után meghatározott ideig véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazása szükséges, amelyeket a beteg önállóan is beadhat magának.

A beavatkozás után 7-10 napig tehermentesítés javasolt, ami azt jelenti, hogy a betegnek segédeszközt (például mankót) kell használnia a térd terhelésének csökkentése érdekében.

Fontos tudni, hogy a műtét következtében az izomerő átmenetileg csökkenhet, de ez általában nem okoz jelentős problémát a mindennapi életvitelben.

A rehabilitáció során elengedhetetlenek azorvos által előírt mozgásgyakorlatok és a gyógytorna mihamarabbi megkezdése és rendszeres végzése, amely elősegíti az izmok újbóli megerősödését és a térdízület mozgástartományának visszanyerését. Fontos a gyógytornász bevonása és tanácsainak fegyelmezett betartása!

A műtét utáni felépülés üteme egyénenként eltérő lehet, azonban általánosságban ülőmunka már 1-3 héttel a beavatkozás után végezhető, amennyiben a térd stabilitása ezt lehetővé teszi. Fizikai munkát igénylő tevékenységek esetén hosszabb regenerációs idő szükséges, így ezek jellemzően csak 8-12 héttel a műtét után kezdhetők el.

Autóvezetés kizárólag akkor ajánlott, ha a térd kellően stabil ahhoz, hogy hirtelen fékezés esetén is megfelelő kontrollt biztosítson. Ez általában 4-6 hét elteltével lehetséges, de minden esetben érdemes kezelőorvossal és gyógytornásszal konzultálni a visszatérés időzítéséről.

A sporttevékenységek fokozatosan építhetők vissza a rehabilitáció során. Az alacsony terheléssel járó mozgásformák, például a szobakerékpározás már 6 hét után elkezdhetők, míg az úszás 8-10 hét elteltével biztonságosan végezhető. Kocogásra jellemzően 3 hónap után kerülhet sor, azonban a térd nagyobb terhelésével járó sportágak, mint például a labdarúgás, a kosárlabda vagy a síelés, csak 6-8 hónap elteltével ajánlottak, hogy a térdízület teljes mértékben regenerálódhasson és elérje a szükséges stabilitást.

Sebfertőzés: A szervezetben normál esetben is jelen lévő, ártalmatlan baktériumok a műtét során megtelepedhetnek a friss sebben, amely fertőzéshez és gennyedéshez vezethet. Ennek tünetei lehetnek helyi gyulladások (seb körüli bőrpír, duzzanat, fájdalom és a terület melegebb tapintata), valamint általános tünetként előfordulhat láz, levertség, általános gyengeség.

A sebfertőzések többsége antibiotikus kezeléssel, helyi hűtéssel, rendszeres sebellenőrzéssel és kötözéssel gyógyítható. Súlyosabb esetekben azonban szükség lehet ismételt sebészi feltárásra, amely során a sebet műtétileg kitisztítják és egy szívó-öblítő cső (drain) behelyezésével segítik a seb tisztulását. Ez a rendszer általában 5-6 napig marad bent, ezalatt a beteg állapotától függően már mobilizálható.

Idegsérülés: A térd környékén futó idegek sérülése következtében érzészavar alakulhat ki, amely zsibbadás vagy csökkent bőrérzékelés formájában jelentkezhet. Ritkább esetben a térd mozgatásának gyengülése is előfordulhat, amely rendszerint fokozatosan javul a gyógyulás során.

A rehabilitáció hiányosságai: A műtét utáni előírások be nem tartása, a gyógytorna elhanyagolása vagy a térd túl korai terhelése a beültetett graft lazulásához, esetleg szakadásához vezethet. Ezért kiemelten fontos, hogy a beteg pontosan kövesse a kezelőorvos és a gyógytornász utasításait.

Trombózis és tüdőembólia

A műtétet követően a visszerekben vérrög (trombózis) alakulhat ki, amely alsó végtagi fájdalmat, duzzanatot és bőrpírt okozhat. Súlyos esetben a vérrög leszakadhat, és a tüdő ereibe jutva tüdőembóliát okozhat, amely nehézlégzéssel, mellkasi fájdalommal, szapora pulzussal járhat, és életveszélyes állapotot idézhet elő. A vérrögképződés kockázatának csökkentése érdekében a műtét után véralvadásgátló kezelés szükséges, valamint ajánlott a mielőbbi mobilizáció és a megfelelő folyadékbevitel.

A szövődmények elkerülése érdekében kiemelten fontos az orvosi utasítások pontos betartása, a fokozatos terhelés és a rendszeres orvosi kontrollvizsgálatokon való részvétel.

• Ortopédiai részlegünk Magyarország legrégebben alapított magánklinikáján működik. Bemutatkozás
• A műtéteket térdspecialista ortopédusaink Dr. Lohner Balázs és Dr. Szikora Gyula végzik.
• Könnyen megközelíthető, központi elhelyezkedés.
• Rövid várakozási idő a vizsgálatra / műtétre.
• Gyors, pontos és hatékony műtétek TB támogatással.
• Személyes figyelem és gondoskodás a betegekről.
• Az operáló orvossal a munkaidőn túli kapcsolattartás.