Kérjük, adja meg adatait, és kollégáink a lehető legrövidebb időn belül - vagy az Ön által megjelölt, az Ön számára legalkalmasabb időpontban - kapcsolatba lépnek Önnel és egyeztetik a megfelelő konzultációs időpontot. Sürgős esetekben hívjon minket a: +36 1 266 77 66-os vagy a +36 70 604 77 66-os telefonszámon.
A *csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező.
Az egynapos sebészeti műtétek díját - az érvényes TAJ kártyával rendelkező betegek számára - a TB fizeti.
A herevisszér sérv (varicokele) a here vénás hálózatának kitágulását jelenti. Ez néha olyan nagyfokú, hogy a herezacskón áttapintva, csirkebélre emlékeztet. A herevisszér sérv csaknem mindig bal oldalon fordul elő. Ennek az oka, hogy amíg jobb oldalon a here vénája hegyesszögben nyílik a nagy hasi vénába, addig bal oldalon derékszögben a bal vese vénájába ömlik. A betegség bal oldali megjelenése annyira jellegzetes, hogy jobb oldali előfordulás esetén egyéb kóros eltérésre kell gondolni. A herevisszér sérv oka a vénás vér ellentétes irányú áramlása. A tágult vénákban lelassul a véráramlás, romlik a here oxigén és tápanyag ellátása és a káros anyagok elszállítása. Emellett a tágult érhálózat miatt megnövekedett vérmennyiség a bal here körül magasabb hőmérsékletet tart fenn, pedig ismert tény, hogy a here megfelelő működéséhez a testhőmérsékleténél kb. 2 C fokkal alacsonyabb hőmérséklet az ideális. Ezért a herevisszér sérv a férfimeddőség egyik legismertebb oka.
A műtétet urológus szakorvosi vizsgálat előzi meg, ez a herezacskó megtekintéséből és áttapintásából áll. Ezután közöljük a beteggel, hogy sebészeti szempontból alkalmas e, az egynapos sebészet keretében elvégzett műtétre. Ekkor esik szó az egynapos sebészetről, mint speciális ellátási formáról, a műtéthez szükséges laboratóriumi, vagy egyéb kiegészítő (MRTG, EKG, hasi - UH, belgyógyászati) vizsgálatokról, a műtéti érzéstelenítés fajtáiról, a lehetséges szövődményekről, az otthoni ápolási teendőkről, a gyógyulás szakaszairól, egyszóval mindazokról az információkról, amelyek szükségesek a beteg számára annak eldöntéséhez, hogy milyen kezelési módot, ill. műtétet válasszon. A teljes körű szóbeli felvilágosítás megtörténtét a beteg a tájékoztató jegyzőkönyvének aláírásával igazolja.
A konzultáció során a betegek gyakran felteszik a kérdést: mit tanácsolok, műtétet vagy konzervatív kezelést? Én két dolgot szoktam ilyenkor elmondani a betegeimnek. Az egyik, hogy anatómiai elváltozásról lévén szó (véna tágulat - visszeresség) a folyamatot nem lehet a konzervatív terápiával (kenőcsök, kúpok használatával) megállítani vagy visszafordítani, csak a panaszokat lehet mérsékelni. A másik, hogy az elváltozás okozta panaszokat (fájdalom, vérzés stb.) mindenki másképpen éli meg, ezért kizárólag az egyéni tűrőképesség határozza meg, hogy ki mennyi ideig hajlandó együtt élni ezekkel, ill. mikor határozza el magát a műtétre.
A vizsgálat végén a teljes körű szóbeli felvilágosítás megtörténtét a beteg a tájékoztató jegyzőkönyvének (Vizsgálati lap) aláírásával igazolja.
Amikor a betegség a spermaminőség romlásával, heretáji fájdalommal, vagy a here méretének csökkenésével jár, a műtét feltétlenül javasolt. A herevisszér sérv hasonló megbetegedés a lábszárakon jelentkező visszérhez, ennek megfelelően kezelése is szinte kizárólagosan sebészi. A herevisszér sérv műtét arra irányul, hogy egyrészt a tágult vénákat eltávolítsa, másrészt olyan anatómiai szituációt hozzon létre, ami a későbbiekben a vénák kitágulását megakadályozza, tehát a kiújulást meggátolja. A műtét után a visszerek és a panaszok nem tűnnek el azonnal, hanem idővel a lekötött erek elsorvadnak és felszívódnak. A műtét előtt fontos felvilágosítani a beteget, hogy idővel a visszértágulat kiújulhat, mert az azt kiváltó anatómiai ok nem szüntethető meg és az apró erek átvehetik a lekötött erek szerepét és később ezek is kitágulhatnak. Az időben végzett műtét esetében a gyógyulási eredmények igen jók. Az átlagos gyógyulási idő 3-4 hét, azonban ez nem azt jelenti, hogy eddig kell feküdni a műtét után, hanem azt, hogy ekkorra lesz a beteg teljesen terhelhető.
A konzultáció során gyakran kérnek tanácsot az érzéstelenítés módjával kapcsolatban: helyi érzéstelenítést vagy érzéstelenítéssel kombinált altatást javasolok? Segítségként azt szoktam mondani, hogy ezzel kapcsolatban is az egyéni érzékenység a döntő, pl. aki a normális esetben csak kellemetlen vizsgálatot fájdalmasnak érezte, annak jobb, ha az érzéstelenítéssel kombinált altatást választja, mert a helyi érzéstelenítéssel járó tűszúrás és az azt követő feszítő fájdalom nagyon meg fogja viselni. Bár a műtéti érzéstelenítés kiválasztásánál nagyon fontos a beteg egyéni érzékenysége, de ezen kívül fontos tényező a betegség súlyosságának a foka is.
A műtét napján egyeztetett időpontban megjelent beteg hozza magával a laborleleteit, papucsot, hálóinget (pizsamát). Mielőtt lefektetjük a kórterembe egy Megbízási szerződést kell aláírnia, melyben megbízza a klinikát a beavatkozás elvégzésére. Emellett vállalnia kell az otthoni sebkezelést és a megbeszéltek szerinti műtét utáni teendőket. Ha altatásban vagy helyi érzéstelenítéssel kombinált altatásban történik a műtét - az altatóorvos is megvizsgálja. Ekkor írja alá a "Tájékoztató a műtéti érzéstelenítésről" nyomtatvány altatási beleegyező nyilatkozat mellékletét.
Fontos!
Ha a műtétet altatásban végezzük, előtte való napon éjfélig lehet ételt, italt fogyasztani, a műtétre teljesen éhgyomorral kell érkezni!
A rendszeresen szedett gyógyszereket a szokott időben és dózisban vegye be. A reggeli gyógyszert kevés folyadékkal, otthonában indulás előtt és ha van olyan gyógyszere, amelyet napközben is be kell vennie, azt hozza magával a klinikára!
A műtétet általában 6-8 órás megfigyelési idő követi, amely alatt az élettani funkciók stabilizálódnak (vérnyomás, vizelet) és a beteg a saját lábán, kísérővel elhagyhatja a klinikát. Az első egy hétben tartózkodni kell a fizikai megterheléstől, de állandó ágynyugalom nem szükséges. Egy hét elteltével a kontrollvizsgálat alkalmával varratszedésre kerül sor. Az átlagos gyógyulási idő 3-4 hét, azt jelenti, hogy ekkorra lesz a beteg teljesen terhelhető.
Egy műtéti beavatkozás szövődménymentességét egy orvos sem garantálhatja. A leggondosabb orvosi beavatkozás mellett is kialakulhatnak szövődmények. A lehetséges korai szövődmények: utóvérzés, gyulladás, azonban kezelhetők. Ezért bármilyen csekély jelét is tapasztalja szövődmény kialakulásának (pl. vérzés, láz), éjjel-nappal utolérheti operáló orvosát, aki gondoskodik a szövődmény megoldásáról.
Az otthoni gyógyulás szakaszaiban a beteg különböző elváltozásokat észlelhet, amelyek azonban nem mindig kórosak. A sebfájdalom, esetleg hőemelkedés az első napokban, a herezacskó duzzanata, esetleg elszíneződése, mind a normális sebgyógyulás úgymond velejárói, aggodalomra nem adnak okot. A késői szövődmények kialakulása (kiújulás) a megfelelő technikával, és gondossággal végzett műtéttel előzhetők meg.