Kérjük, adja meg adatait, és kollégáink a lehető legrövidebb időn belül - vagy az Ön által megjelölt, az Ön számára legalkalmasabb időpontban - kapcsolatba lépnek Önnel és egyeztetik a megfelelő konzultációs időpontot. Sürgős esetekben hívjon minket a: +36 1 266 77 66-os vagy a +36 70 604 77 66-os telefonszámon.
A *csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező.
A belszervek (szív, tüdő, máj, vesék) általános állapotával foglalkozó szakága az orvoslásnak. Ha az egynapos műtéti ellátás előtt a beteg kórelőzményében vagy jelen állapotában olyan betegség gyanúja felmerül, ami befolyásolhatja a tervezett műtét, ill. a gyógyulási folyamat lefolyását, feltétlenül belgyógyászati kivizsgálásnak kell megelőznie a tervezett műtétet.
A belgyógyászatnak talán a legfontosabb területe a kardiológia, ami a szív és a keringési rendszer betegségeivel, valamint ezek megelőzésével foglalkozik. A rendszeres kardiológiai ellenőrzésnek kiemelkedő szerepe van, hiszen a szív- és érrendszeri problémák és az azokhoz kapcsolódó szövődmények gyakran fájdalmas előjelek nélkül, tragikus hirtelenséggel jelentkeznek, és nagyon gyakran tartós károsodással vagy adott esetben halállal is végződhetnek. Ide sorolhatjuk többek között az agyvérzést vagy a szívinfarktust is, melyek kialakulásának esélye megfelelő életmód és rendszeres szűrővizsgálat mellett akár csökkenthető lenne.
A kardiológiai vizsgálaton a beteg panaszainak és kórtörténetének megismerése után szükség van az alábbi vizsgálatok elvégzésére:
A komplett kardiológiai ellátás során a beteg állapotfelmérését és a műszeres vizsgálatokat követően kerül felállításra a diagnózis, majd a szakorvos terápiás javaslatot tesz. Egyeztetésre kerülnek a kontrollvizsgálatok, az orvos az életmód javítására javaslatot tesz, szükség esetén pedig olyan ellenőrzések kérvényezése is szükségessé válik, melyek más szakterületek bevonását igénylik bizonyos problémák kizárásához vagy bizonyításához.
A szív elektromos tevékenységét jeleníti meg. Vizsgálható vele a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ritmuszavarok, ingervezetési zavarok, a szívizomzat oxigénhiánya, károsodása. Számos egyéb kórállapot mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is. A vizsgálat közben a betegnek hanyatt kell feküdnie. Meghatározott színkód szerint csuklóira és bokáira egy-egy öntapadó papír- vagy gumiszalaggal ellátott fémelektródát rögzítenek. Az elektródával érintkező bőrfelületet vízzel benedvesítik, vagy géllel bekenik. Az elektródák másik vége a szív elektromos jeleinek feldolgozására alkalmas készülékhez csatlakozik. A vizsgálattól függően a mellkasra is helyeznek 6 elektródát, melyek helyzete szintén anatómiailag előre meghatározott. A vizsgálat közben nem lehet mozogni vagy beszélni, mert a légzőizmok mozgása és a különböző zajok a mérés pontosságát károsan befolyásolják. Olykor arra kérhetik a pácienst, hogy vegyen egy mély levegőt, és tartsa vissza a lélegzetét. A szív által keltett elektromos jelzéseket a készülék átalakítja, és papírszalagon görbe formájában rajzolja meg. Az elektromos jeleket általában 6 vagy 12 különböző elvezetésben ábrázolják, vagyis az EKG-szalagon ennyi görbe látható.
Olyan ultrahangos képalkotó eljárás, melynek során mozgóképet nyernek a szívről, és a szívüregeket, az azokat határoló falakat, a billentyűket és a szívburkot vizsgálják. Rendszerint például az infarktus utáni falmozgási zavarokat, hegesedést, billentyűbetegségeket, a szívüregek közti kóros irányú véráramlást, a szív üregeiben kialakult vérrögöt, a szívburokban meggyűlő folyadékot lehet kimutatni vele. A legkíméletesebb, káros hatással nem járó vizsgálat az ultrahangvizsgálat. A szív ultrahangvizsgálata során a beteg meztelen felsőtesttel hanyatt fekszik az ágyon. Előkészítésre nincs szükség. Bőrét kocsonyás, az ultrahanghullámok terjedését elősegítő zselével kenik be. A vizsgálófejet ráhelyezik a bőrére, esetleg kissé rá is nyomják a mellkasára. Az orvos a vizsgálófejet mozgatva próbál képet alkotni a szív különböző területeiről. Olykor arra kérheti a pácienst, hogy forduljon a bal oldalára, karjait emelje a feje fölé. A képet a képernyőn kimerevítheti, lemérheti az ott látott képletek méreteit, illetve a képet ki is nyomtathatja, esetleg videóra veheti. Az is előfordulhat, hogy a vizsgálatot EKG-val egybekötve végzik, ilyenkor a páciens mellkasára öntapadó elektródákat helyeznek fel az echokardiográfia előtt.
A vizsgálat fájdalmatlan, veszélytelen és korlátlan számban ismételhető.
Az ABPM vizsgálat 24 órán keresztül időszakosan – nappal 20, alváskor 30 percenként méri a vérnyomást. A vérnyomás monitorozás fontos vizsgálat a hipertónia diagnózisának pontos felállításában, a vérnyomás nappali és éjszakai ingadozásának követésében, illetve kontrollként szinte nélkülözhetetlen a vérnyomáscsökkentő gyógyszer hatásosságának megítélésében. Fontos tudni, hogy az éppen aktuális vérnyomás értéket számos tényező befolyásolja (testmagasság, testsúly, testhelyzet, fizikai aktivitás, nemi érettség, genetikai tényezők, szív- érrendszeri megbetegedések, vese fejlődési rendellenességek, vesebetegségek, gyógyszerek, sóbevitel, környezeti zaj, stresszhelyzetek, hormonális betegségek stb.) illetve, a vérnyomásmérésnek a szakmai előírásoknak megfelelően szabályosan kell történnie.
A mérés a beteg megszokott hétköznapi aktivitása mellett teljesen automata oszcillometriás vérnyomásmérővel történik, ezáltal a legjobban a 24 órás vérnyomásátlag, és a hipertóniás időindex reprodukálható. Utóbbi azt mutatja meg, hogy az adott mérési időszakban a mérések hány százaléka volt a megengedettnél magasabb. A vizsgálat során egy mandzsettát helyeznek a nem domináns (általában a bal) felkarra, egy tokba helyezett kis gépet akasztanak egy pánt segítségével a beteg nyakába, a gépet a mandzsettával egy vékony puha gumicső köti össze. A mérések gyakorisága a szakmai ajánlások szerint a nappali aktív időszakban 15-20 percenként, az éjszakai passzív időszakban 30 percenként történik. A mandzsetta felfújásakor zavaró hang fokozott stressz állapotot válthat ki, sőt gyakori, hogy az éjszakai alvást is akadályozza, mely sikertelen vagy fals pozitív mérési eredményekhez vezethet. Fontos, hogy csak megfelelő méretű mandzsettát használjunk és a 24 óra alatt a mandzsetta végig a felkar felső 2/3 részén legyen, ne csússzon le a könyökhajlatba! A túl szoros vagy túl laza mandzsetta pontatlan értéket eredményez, tehát ha a mandzsetta nyugalmi állapotban szorít vagy laza mihamarabb meg kell igazítani annyira, hogy egy ujj éppen beférjen a mandzsetta és a felkar közé.
A 24 órás EKG-vizsgálatot, (más néven holter) azoknál a szívbetegeknél alkalmazzák, akiknél fontos a ritmuszavarok, vagy olyan elváltozások kimutatása, amely esetleg egy egyszerű EKG-vizsgálat során nem biztos, hogy jelentkeznek. Különösen szívrohamok után gyakori eljárás, hogy a kardiológus egy napra felhelyezi a gépet, amellyel így a gyógyszeres kezelés hatásosságát is ellenőrizni lehet.
A vizsgálat lényege a szív elektromos tevékenységének folyamatos, 24 órán át tartó rögzítése, amely a mindennapos megszokott tevékenység közben zajlik. Normális esetben a szívverések száma a fizikai terhelésnek, illetve a nyugalmas időszakoknak megfelelően változik, ritmuszavar nem mutatható ki, és nincsenek a szív oxigénhiányos állapotára utaló jelek.
Kóros esetben ritmuszavarok, oxigénhiányos időszakok mutathatók ki, melyek esetleg egybeesnek azokkal az időszakokkal, amikor a beteg szívpanaszokat, szorító mellkasi fájdalmat érzett.
A 24 órás EKG-vizsgálatot, (más néven holter) azoknál a szívbetegeknél alkalmazzák, akiknél fontos a ritmuszavarok, vagy olyan elváltozások kimutatása, amely esetleg egy egyszerű EKG-vizsgálat során nem biztos, hogy jelentkeznek. Különösen szívrohamok után gyakori eljárás, hogy a kardiológus egy napra felhelyezi a gépet, amellyel így a gyógyszeres kezelés hatásosságát is ellenőrizni lehet.
A 24 órás EKG lényege, hogy a holter gépet egy napra felhelyezik a beteg mellkasára, a gép 24 órán keresztül folyamatosan készíti az EKG-t, melyet a következő nap a szakorvos, kiértékeli az eredményt. A vizsgálathoz öntapadó tappancsokat (elektródákat) ragasztanak a mellkasra, melyeket vezetékek segítségével kötnek össze egy hordozható kisrádió méretű szerkezettel, amely a nyakban lóg, és a szívből érkező elektromos jeleket rögzíti. Eközben a páciens nyugodtan végezheti napi megszokott tevékenységét.
Mivel a gép egész nap a testen lesz, nem szabad levenni és víz sem érheti, praktikus előtte mosakodni. Ha a páciens férfi és erős mellkasszőrzettel rendelkezik, érdemes leborotválni, hogy a szerkezet tappancsai jól feltapadjanak.
A beteg feladata a mérés közben, hogy ha kellemetlenséget, szívpanaszt észlel, akkor a készülék erre a célra kialakított gombját nyomja meg. A készülék ezt a jelet is adatként rögzíti, és az adatok kiértékelésnél fontos információval szolgál az orvosnak.
A vizsgálat teljesen veszélytelen és fájdalommentes, pusztán a szerkezet viselése okozhat kis kellemetlenséget.
Alvás közbeni diagnosztikus vizsgálat, melynek segítségével információt kapunk az alvás közbeni horkolásról, a pulzus szám, a vér oxigén szint és légzésszám változásairól. A készülék egy mellkasra szerelhető övből, orrkanülből és pulzoximéterből áll, mely alkalmas az obstruktív (elzáródásos) alvási apnoe (OSAS) szűrésére. A vizsgálathoz a betegnek egy éjszakát kell eltöltenie klinikánk egyik kamerával ellátott kórtermében így alvás közben folyamatosan tudjuk figyelni, a felhelyezett eszköz szabályos működését. Az ébredés után történik a számítógépes kiértékelés.
A laboratóriumi vizsgálatok minden esetben éhgyomorral történnek.