Sebek

• Baleseti sebészetünk Magyarország legrégebben alapított magánklinikáján működik. Bemutatkozás
• Sürgősségi ellátás és ügyelet hétfő, kedd, szerda, péntek 14:00-20:00 óra, csütörtök 8:00-14:00 óra között (kivéve ünnepnapokon).
• Egyéb mozgásszervi műtétek.
• Könnyen megközelíthető, központi elhelyezkedés.
• Telefonos előjegyzés.
• Rövid várakozási idő a vizsgálatra / műtétre.
• Gyors, pontos és hatékony műtétek.
• Személyes figyelem és gondoskodás a betegekről.
• Az operáló orvossal a munkaidőn túli kapcsolattartás.

A test bármely részén elhelyezkedő, kivéve a testüregekbe hatoló (mellkas, has) metszett, vágott, szakított, harapott sebek.

A sebek osztályozásának egyik leggyakoribb szempontja a sérülést kiváltó fizikai ártalom jellege.

A felületet érő enyhe behatások során horzsolásos sérülések keletkeznek.

A metszett sebet éles tárgyak okozzák, míg a vágott seb létrejöttében a tompa erőhatás is szerepet kap.

A zúzott seb kizárólag tompa erőbehatásra keletkezik, és nyomásos roncsolódást okoz.

A szúrt sebek jellemzően hegyes tárgy okozta kicsi, néha jelentéktelennek tűnő sérülések.

A szakított seb nagy szakító-, nyíró- és tépőerők hatására keletkezik, és egyes testrészek részleges amputációjával is járhat.

A harapott seb többnyire állat okozta harapási sérülés, míg a lőtt sebet lövedék okozza.

A sebek diagnózisának felállításához az esetek többségében elég a seb küllemének gondos vizsgálata és a sérült beszámolója a sebzés körülményeiről. A szúrt seb ugyan sokszor csak jelentéktelennek tűnő nyomot hagy, ám a kis seb alatt, a mélyben nagyobb erek és idegek is sérülhetnek. Emellett a seb mélyére kórokozók hatolhatnak, és komoly gyulladásos szövődményt okozhatnak a szövetekben. A metszett seb esetén, a sebfelszíneken nem találni ugyan roncsolódást, ám ezek a sebek mindig erős vérzéssel járnak. A vágott seb sebszélei a metszett sebbel ellentétben egyenetlenek, a szövetek pedig roncsoltak. A zúzott seb esetében a vérzés nem feltétele, de gyakori velejárója a sérülésnek. E sebek kockázata, hogy a vele járó fájdalom jelentéktelen lehet a sérülés komolyságához képest. A harapott seb külleme jellegzetes, különös veszélyét a nyállal átvihető kórokozók jelentik. A lőtt seb megjelenése függ a lövedék jellegétől, a lövés irányától és a lőtávolságtól is. A diagnózis felállításakor a legfontosabb a lő csatorna pontos követése: ennek segítségével állapíthatóak meg az esetleges belső sérülések.

A sebek gyógyulását a tiszta környezet, a jó oxigénellátottság és az immunrendszer segíti. A gyógyulás első szakaszában – a sérülést követő 2–3 napban – a sérült terület duzzadt, vörös, meleg és érzékeny. A sebet véralvadék tölti ki, amely segít megvédeni a sebet a fertőzés és a kiszáradás ellen. A második szakasz a 4. naptól a 7. napig tart, és az úgynevezett sarjszövet megjelenése jellemzi. A sarjszövet élénkpiros, de nem vérzik. A harmadik szakasz a sérülést követő 8. napon kezdődik, általában a 21. napig tart, amelynek a végére a seb erezettsége csökken, és a heg egyre világosabb lesz.

Fontos, hogy a heg soha nem lesz azonos értékű a korábbi kültakaróval: nem tartalmaz ugyanis verejtékmirigyeket, faggyúmirigyeket, szőrtüszőket és pigment sejteket. Minél kiterjedtebb volt a seb és minél nehezebben gyógyult, annál láthatóbb marad a heg.

A vérzések többféleképpen lehet csoportosítani: a sérült értípus szerint, a vérzés intenzitása alapján, a sérülés helyétől függően, valamint aszerint, hogy külső vagy belső vérzésről beszélünk.

A vérzéseket a sérült ér típusa szerint három típusra osztjuk: beszélhetünk hajszáleres, vénás és artériás vérzésről egyaránt. A hajszáleres, más néven kapillárisvérzés általában gyenge intenzitású, nem ritkán csupán kisebb cseppekben jelentkezik a sérült bőrfelületen. Ellátása legtöbbször fedőkötés alkalmazásával történik. A vénás – visszeres vagy gyűjtőeres – vérzés intenzitása már erősebb, ilyenkor a vér színe rendszerint sötétpiros. Ellátásakor elsősorban a nyomókötés alkalmazása indokolt. Az artériás – ütőeres, verőeres – vérzés jellemzője az élénkpiros, lüktető sugárban távozó vér. Ilyenkor elsősorban az artériás nyomópontot alkalmazva csillapíthatjuk a vérzést.

Intenzitás szerint beszélhetünk gyenge és az erős vérzésről. Előbbi esetben az ellátás kulcseleme a fertőtlenítés és fedőkötés, míg utóbbinál a direkt nyomás alkalmazása a vérzés csillapítására.

A sérülés helye szerinti csoportosítás a vérzések specifikusabb felosztása. E besorolás szerint a leggyakoribbak az orr-, a fül-, a szájüregi, a hüvelyi, a húgyúti és a végbélnél tapasztalható vérzés.

Végül pedig külső vérzésnek tekintjük a hagyományosan ismert vérzéseket, amelyeknél a vér a testen kívülre távozik. Belső vérzések esetén a vér a testen belül marad.