Tájékoztató a laparoszkópos epeműtétről

Az epe a májban termelődő emésztőnedv. Legfőbb feladata a zsírok vízoldékonnyá tétele, lehetővé téve az emésztő enzimek munkáját.

A megtermelődött epe az epehólyagban raktározódik, innen az epevezetéken jut a patkóbélbe az epe, melynek adagolását egy kis záróizommal ellátott szelep szabályozza (Vater papilla). Az epehólyag ezen az epeúton elhelyezkedő, tulajdonképpen raktár szerepét betöltő zsákszerű kiboltosulás. Saját izomrendszere révén, ha szükséges összehúzódva epét juttat a patkóbélbe. Az epe részben koleszterin, részben billirubin típusú vegyületeket tartalmaz, ezért ha az oldat túltelítetté válik, akkor először kisebb kristályok keletkeznek, melyekre újabbak rakódva lassan epekővé növekednek. Az epekő betegség lehet néma, ilyenkor még nem okoz panaszt, csak egy rutin kivizsgálás során végzett hasi ultrahang mutatja ki. Legtöbbször heves jobb bordaív alatti, gyomorszáji, hátba sugárzó görcsökkel jelentkezik. Kísérheti hányinger, hányás. Amennyiben lázzal jár, heveny epehólyag gyulladásról beszélünk. Akut epehólyag gyulladás esetén a kezelés elsősorban antibiotikum és diéta az első tíz napban, majd kb. 2 hónap múlva jön szóba a műtét.

Ha az epekövek aprók, könnyebben bekerülhetnek az epehólyagból az epevezetékbe, ahol a korábban említett Vater papillánál elakadva, epevezeték elzáródást, sárgaságot és heveny hasnyálmirigy gyulladást is okozhatnak. Ilyenkor kórházi kezelés, endoszkópos kőeltávolítás majd mihamarabb műtét szükséges. Ezek súlyos, gyakran intenzív kezelést szükségessé tevő megbetegedések. Ezért javasolt a néma epekövek esetén is, főleg ha azok az 5 mm-t nem vagy alig haladják meg, mihamarabb elvégezni a műtétet! Az évtizedek óta fennálló epekövesség által folyamatosan fenntartott állandó kismértékű, krónikus epehólyag-gyulladás fokozza az epehólyagrák kialakulásának kockázatát, ezért családi halmozódás, gyulladásra utaló ultrahangos kép mellett szintén javasolt a műtéti megoldás.

Epekő

Fontos!

A szakorvosi vizsgálat előtt célszerű a hasi ultrahangos vizsgálatra bejelentkezni, mivel az epekövesség diagnózisának felállításában ez a vizsgálat tekinthető bizonyító erejűnek.

A beteg vizsgálata a klinika sebészeti ambulanciáján történik. Először korábbi betegségeiről, műtéteiről kérdezzük, utána a jelenlegi betegségével kapcsolatos panaszairól. Ezután következik a vizsgálat, amit a has áttapintásával végzünk.

A vizsgálat befejezése után az orvos részletes tájékoztatást ad a betegnek állapotáról és annak kezelési lehetőségeiről. Ekkor esik szó a javasolt műtét típusáról, a műtéthez szükséges laboratóriumi, esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatokról, a műtéti érzéstelenítés fajtáiról, a lehetséges szövődményekről, az otthoni ápolási teendőkről, a gyógyulás szakaszairól és a gyógyulás során felmerülő esetleges problémákról. A felvilágosítás során elhangzik minden információ, amely szükséges a beteg számára annak eldöntéséhez, hogy milyen kezelési módot, ill. műtétet válasszon.

A vizsgálat végén a teljes körű szóbeli felvilágosítás megtörténtét a beteg a tájékoztató jegyzőkönyvének (Vizsgálati lap) aláírásával igazolja.

Régebben kísérleteztek egyrészt az epekő oldásával, de ez lassú és bizonytalan, másrészt a zúzással, de itt a nagy kövekből kicsik lettek a korábban leírt nagy rizikójú szövődményeket okozva. A kövek epehólyagból való kivétele sem megoldás, mivel a keletkezésükben rendszerint az epehólyag betegsége, mozgászavara a felelős, így újratermelődhetnek. Az epekövesség végleges megoldása a kövek a beteg epehólyaggal együtt való műtéti eltávolítása. A műtétet lehet hasi feltárásból végezni, amikor a jobb bordaív alatti 12 – 16 cm-s metszésből távolítjuk el az epehólyagot, valamint laparoszkópos technikával, amikor ugyanezt két 1 cm-es és két 5 mm-es metszésből speciális eszközökkel végezzük el. (laparoscopos cholecystectomia, továbbiakban L.C.) A műtétből való felépülés gyorsaságát elsősorban a feltárás nagysága határozza meg. Mivel LC esetében elmarad a hasizmok átvágása, ezért értelemszerűen a műtét utáni gyógyulási folyamat is gyorsabb, a beteg a műtétet követő napon távozhat a kórházból. Amennyiben az LC műtét során bármilyen anatómiai, technikai probléma vagy szövődmény derül ki, a műtétet a hagyományos műtéti feltárásból fejezzük be. Ezt konverziónak nevezzük, gyakorisága átlagosan kb. 5 %. Epehólyag gyulladás esetén a gyulladás kezdetétől számított 72 órán belül is elvégezhető a műtét laparoszkópos technikával, de ebben az esetben a konverzió lehetősége ilyenkor magas, kb. 30% körül van.

A műtét után minimum két napot kell eltölteni klinikánkon!

A műtét napján egyeztetett időpontban megjelent beteg hozza magával a labor leleteit, papucsot, hálóinget (pizsamát). Mielőtt lefektetjük a kórterembe a Megbízási szerződést kell aláírnia, melyben megbízza a klinikát a beavatkozás elvégzésére. Tekintettel, hogy a műtét altatásban történik a műtét az altatóorvos megnézi a leleteket és megvizsgálja. Ekkor írja alá a Tájékoztató a műtéti érzéstelenítésről nyomtatvány altatási beleegyező nyilatkozat mellékletét. Emellett vállalnia kell az otthoni sebkezelést is.

Fontos!

Mivel a műtétet altatásban végezzük, előtte való napon éjfélig lehet ételt, italt fogyasztani, a műtétre teljesen éhgyomorral kell érkezni!

A rendszeresen szedett gyógyszereket a szokott időben és dózisban vegye be. A reggeli gyógyszert kevés folyadékkal, otthonában indulás előtt és ha van olyan gyógyszere, amelyet napközben is be kell vennie, azt hozza magával a klinikára!

A beavatkozást altatásban végezzük. A műtét első lépéseként a hasüreget CO2 gázzal fújjuk fel, mely lehetővé teszi a sebész számára a hasüregben való manipulációt. Általában a műtét biztonságos kivitelezéséhez négy kis metszést ejtünk a hasfalon (egyet a köldök alatt, majd hármat a felhasban ill. a jobb oldalon). Ezt követően az epehólyag kivezető csövét és artériáját kis fém kapcsokkal, ún. kippekkel zárjuk el, átvágjuk, majd az epehólyagot a májágyból kifejtjük és eltávolítjuk a hasüregből. A műtét végén gyakran kis csövet, ún. draint hagyunk hátra, mely a műtét után a hasüregben keletkezett folyadékot a hasüregből elvezeti. Előfordulhatnak a műtét során olyan nem várt anatómiai szituációk, vagy egyéb olyan körülmények, amelyek a műtéti terv megváltoztatására, ill. kiterjesztésére kényszeríthetnek. Ilyenkor a hasüreg hagyományos „nagy metszésből” történő megnyitására is kényszerülhetünk

A műtét animációját itt tekintheti meg:

A műtétet általában 48 órás megfigyelési idő követi, amely alatt az élettani funkciók stabilizálódnak (vérnyomás, vizelet), és a beteg saját lábán, kísérővel elhagyhatja a klinikát.

Az L.C. műtét után kb. egy hét pihenés szükséges a teljes gyógyulásig, 10 napig véralvadás csökkentő injekció, 3 hétig diéta tartása javasolt. A műtét után ritkán előfordulhat, hogy átmenetileg a széklet lazábbá és a székletürítés gyakoribbá válik. Ez általában spontán néhány hét alatt rendeződik. Az első egy hétben tartózkodni kell a fizikai megterheléstől, állandó ágynyugalom nem szükséges. A közvetlen műtét utáni fájdalom gyógyszeresen jól kezelhető. Ha a műtétet lázas állapot előzi meg, antibiotikum tabletta szedése szükséges. A teljes gyógyulási idő 4-6 hét. Az epehólyag eltávolítást követően az étrend kismértékű átalakítása javasolt, mert bár epeköves görcs nem várható (kivéve, ha nagyritkán epevezeték-kő képződik), az epehólyag raktározó funkciója kiesik, az epe folyamatosan jut a nyombélbe. Nagyobb mennyiségű zsíros étel elfogyasztását követően a nem teljes emésztés miatt has puffadás, teltségérzés, esetleg hasmenés jelentkezhet.

Egy műtéti beavatkozás szövődménymentességét egy orvos sem garantálhatja. A legkörültekintőbb műtéti beavatkozás mellett is kialakulhatnak szövődmények. Amennyiben anatómiai, technikai probléma vagy szövődmény derül ki, a laparoszkópos műtétet konvertáljuk, azaz nyitott műtétként folytatjuk Ennek gyakorisága átlagosan kb. 5 %. A műtét után egyéb szövődmények is előfordulhatnak, mint utóvérzés, hashártyagyulladás, bél és/vagy epeút sérülés. Ezek elhárítása további műtéttel történik.

A beavatkozások teljes sikerét és szövődmény-mentességét egyetlen operáló orvos sem szavatolhatja. Az általános szövődmények, mint pl. fertőzések, embóliák, szomszédos területek (ér, belek sérülései) az orvostudomány fejlődésének köszönhetően sokkal ritkábbakká váltak. Ma már sokkal többet tehetünk ezek ellen. A lehetséges korai szövődmények (pl. utóvérzés, gyulladás) felismerését szolgálja a műtét után a klinikán töltött megfigyelési idő, a hazabocsátást követően pedig a folyamatos kapcsolattartás. Ezért bármilyen csekély jelét is tapasztalja szövődmény kialakulásának (pl. vérzés, láz), éjjel-nappal utolérheti operáló orvosát, aki gondoskodik a szövődmény megoldásáról.

A legfontosabb korai műtétet követő szövődmények a vérzés és az epecsorgás. A vérzés gyakran ismételt, akár laparoszkópos műtétet tesz szükségessé. Az epecsorgás gyakran kis, járulékos epeutakból ered, mely műtét nélkül, endoscopos módszerrel kezelhető. A nagy epeutak sérülése ritka (1-3/1000 műtét), de súlyos szövődmény, mely ismételt műtétet tesz szükségessé. Általában nem súlyos szövődmény a sebfertőzés, mely többnyire a gyulladt epehólyag eltávolítását követően jelentkezik.

Késői szövődmény lehet a sárgaság, mely lehet az epeutakban lévő kő eredménye, ebben az esetben endoscopos módszerrel kezelhető, egyebekben, ha ezt az epeút szűkülete okozza, ismételt műtét végzése szükséges. A műtéti hegekben kialakuló hasfali sérv, köszönhetően a laparoszkópos beavatkozásnak nem gyakori és könnyen kezelhető késői szövődmény. A műtét után a betegek csaknem felében zsíros-fűszeres ételek fogyasztásakor puffadás, hasmenés, emésztési problémák jelentkeznek, ezért is fontos a kezelőorvosa által adott diétás utasítások betartása. Ez az emésztési zavar azonban inkább tekinthető a műtét következményének, mintsem szövődménynek.

• Sebészetünk Magyarország legrégebben alapított magánklinikáján működik. Bemutatkozás
• Könnyen megközelíthető, központi elhelyezkedés.
• Telefonos előjegyzés a vizsgálatra.
• Rövid várakozási idő a vizsgálatra / műtétre.
• Gyors, pontos és hatékony műtét.
• Személyes figyelem és gondoskodás a betegekről.
• Az operáló orvossal a munkaidőn túli kapcsolattartás.