Tájékoztató a visszér műtétről, visszér kezelésről - TB támogatott műtét

A visszeresség, az alsó végtagon a felszíni vénás rendszer egyes szakaszainak a tágulata. Kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak (pl. az érfal gyengesége), de az alapvető ok, amely a betegség kialakulásához vezet, a felszíni és a mélyvénás rendszert összekötő vénák billentyűinek a hibája. Ezek a billentyűk normál esetben csak a mélyvénák felé engedik a véráramlást, de ha valami miatt nem záródnak tökéletesen, az áramlás megfordul a felszíni vénák felé, a mélyvénás rendszerben lévő nagyobb nyomás áttevődik a gyengébb falú felszíni vénákra és fokozatosan kitágítja azokat. Az alábbi animációs filmen a vénatágulatok kialakulását lehet megtekinteni.

A képen látható, hogy a kitágult vénákban a véráramlás lelassulása miatt a lábakban pang a vér, emiatt oxigénhiányos állapot alakul ki, főleg egy helyben álláskor. Ezzel függenek össze a visszeres panaszok: a fájdalom, a végtagfeszülés és a fáradtságérzés. A tágult visszerekben trombózis, gyulladás keletkezhet, későbbiekben a bőr rossz vérellátása miatt a végtagon fekély is kialakulhat.

A következő képen a trombózis és az embólia kialakulása látható. Ha a vénában a lelassuló véráramlás miatt megalvad a vér, vérrög keletkezik, ezt hívjuk trombózisnak, ha a vérrögből leszakadó rész bekerül a keringésbe, embóliáról beszélünk.

A trombózis és az embólia kialakulása.

A beteg vizsgálata a klinika sebészeti ambulanciáján történik. Először korábbi betegségeiről, műtéteiről kérdezzük, utána a jelenlegi betegségével kapcsolatos panaszairól. A vizsgálat első részében álló helyzetben megtekintjük és megtapintjuk a tágult vénákat. Ezután - ha szükséges - fekvő helyzetben a mélyvénák és a felszíni vénák között lévő billentyű állapotát vizsgáljuk meg egy ultrahangos készülékkel (Doppler), ez dönti el ugyanis a választandó műtét típusát. Ugyanis, ha a fő felszíni vénában lévő billentyű ép, akkor csak a tágult mellékvénákat kell eltávolítanunk, ha azonban a billentyű károsodott, akkor egész hosszában el kell távolítanunk a fő felszíni vénát, valamint a tágult mellékvénákat is. Az eltávolított vénák szerepét teljes egészében átveszik a megmaradó vénák. Ez után megbeszéljük a beteggel, hogy sebészeti szempontból alkalmas-e, hogy az egynapos sebészet keretében operáljuk meg a visszérbetegségét. Ekkor esik szó a műtét típusáról, az egynapos sebészetről, mint speciális ellátási formáról, a műtéthez szükséges laboratóriumi, esetleg egyéb kiegészítő (MRTG, EKG, belgyógyászati) vizsgálatokról, a műtéti érzéstelenítés fajtáiról, a lehetséges szövődményekről, az otthoni ápolási teendőkről, a gyógyulás szakaszairól, a gyógyulás során felmerülő esetleges problémákról, egyszóval mindazokról az információkról, amelyek szükségesek a beteg számára annak eldöntéséhez, hogy milyen kezelési módot, ill. műtétet válasszon.

A vizsgálat végén a teljes körű szóbeli felvilágosítás megtörténtét a beteg a tájékoztató jegyzőkönyvének (Vizsgálati lap) aláírásával igazolja.

Kezdődő visszeresség esetében szóba jön a különböző fokozatú kompressziós harisnyák viselése. Kifejlődött visszértágulatok esetén csak a műtéttől várható gyógyulás. A fő felszíni vénás törzs a belső bokától egyenesen végigfut az alsó végtagon és a comb belső oldalánál a lágyéktájon ömlik bele a mélyvénába. Ha a fő felszíni vénában lévő billentyű ép, úgy csak a tágult vénákat kell eltávolítanunk, ha azonban ez a billentyű károsodott, akkor egész hosszában el kell távolítanunk a fő felszíni vénát, a tágult mellékvénákkal együtt. Az eltávolított vénák szerepét teljes egészében átveszik a megmaradó vénák. A nálunk alkalmazott műtéti technikával végzett műtét után megszűnnek a betegséggel járó panaszok és a 2-3 mm-es metszések után maradó apró hegek szép esztétikai eredményt adnak.

A lézerrel végzett beavatkozásokat még napjainkban is a betegek jelentős része a legmodernebb és legjobb műtéti megoldásnak tartja, holott az elmúlt 30-40 évben számos hatékonyabb és korszerűbb eljárást alkalmazunk az egészségügyben. Más esetekben a hagyományos műtéti megoldásoknak még mindig tere van egyes betegségek műtéti megoldásában. Ilyen pl. a visszér műtét is!

Ahhoz, hogy ezt Önök, betegek is megértsék egy kis anatómiai ismeret szükséges. Az alsó végtagon két jelentősebb felületes vénát különböztetünk meg: a fő felszíni vénát (vena saphena magna) és a rövid felszíni vénát (vena saphena parva), mely mindkettő lényegében egyenesen fut a lábfejtől a comb irányába. A lézerrel végzett visszérműtétek során ezeknek az ereknek az "összehegesztéses" elzárása történik egy kis metszésen keresztül a vénába vezetett lézerszál segítségével. A betegek több mint 98%-ánál ez a megoldás nem elegendő, hiszen a panaszokat a kanyargós, sokszorosan elágazó visszerek okozzák. Ezek azonban a lézeres módszerrel nem láthatók el,így az előbb említett erek lézerrel végzett elzárása után ezeket az ereket a lézeres visszérműtétet végző intézmények ishagyományos módon– kicsi, kb. 2-3 mm-es metszésekből távolítják el!

A lézeres visszér műtét tehát néhány 2 mm-es metszéssel kevesebb vágás a lábon, miközben az eljárás a beteg részére jóval hosszabb műtétet, ugyanakkora fájdalmat, és jelentősen drágább műtétet kínál - lényegében ugyanolyan felépülési idő mellett! Emellett a hagyományos visszérműtétek az államilag támogatottak, így magánkórházunkban a visszérműtéteket érvényes TAJ kártyával rendelkező pácienseink számára a TB támogatással, rövid várakozási idővel tudjuk elvégezni.

Operálható visszerek

Mivel a betegek egy részénél kizárólag esztétikai jellegű panaszok miatt végezzük el a műtétet, az fenti fotókkal azt szeretném bemutatni, hogy milyen súlyosságú visszerességek esetében várható a műtét után szép esztétikai eredmény.

nem operálható visszerek

A képeken látható tágult retikuláris erek, valamint az úgynevezett "seprű vénák" nem műthetők, nem tüntethetők el, ezért kezelésüket nem tudjuk vállalni!

Tájékoztató a műtéti érzéstelenítések fajtáiról

A műtét napján egyeztetett időpontban megjelent beteg hozza magával a laborleleteit, papucsot, hálóinget (pizsamát). Mielőtt lefektetjük a kórterembe egy Megbízási szerződést kell aláírnia, melyben megbízza a klinikát a beavatkozás elvégzésére. Emellett vállalnia kell az otthoni sebkezelést és a megbeszéltek szerinti műtét utáni teendőket. Ha altatásban vagy helyi érzéstelenítéssel kombinált altatásban történik a műtét - az altatóorvos is megvizsgálja. Ekkor írja alá a "Tájékoztató a műtéti érzéstelenítésről" nyomtatvány altatási beleegyező nyilatkozat mellékletét.

Fontos!

Ha a műtétet altatásban vagy kombinált érzéstelenítésben végezzük, az operációt megelőző napon éjfélig szabad csak ételt és italt fogyasztani, mivel az altatást kizárólag teljesen éhgyomorral lehet elvégezni!

A rendszeresen szedett gyógyszereket a szokott időben és dózisban vegye be - a reggeli orvosságot kevés folyadékkal, otthonában indulás előtt. Amennyiben van olyan gyógyszere, amelyet napközben is szednie kell, azt hozza magával a klinikára!

Közvetlenül a műtét előtt a beteg álló helyzetében jelöljük be a műtét során eltávolítani kívánt tágult vénákat, ugyanis ezek fekvő helyzetben kiürülnek és eltűnnek az operáló orvos szeme elöl.

Amennyiben szükséges a fő felszíni véna eltávolítása, a vénát a combtőnél és a bokánál ejtett kb. 3 cm-s bőrmetszésből feltárjuk és egy kanült belevezetve, teljes egészében kihúzzuk.

A tágult mellékvénákat 2-3 mm-s bőrmetszéseken keresztül egy horgolótűhöz hasonlító műszerrel egyenként távolítjuk el, majd a végtagra kompressziós kötést helyezünk fel. Az alábbi videón ezt tekintheti meg. Figyelem! A videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat is tartalmazhat!

A műtétet általában 2-6 órás megfigyelési idő követi, utána a beteg saját lábán, kísérővel, autóval elhagyhatja a klinikát. Az első egy hétben az általunk felhelyezett kompressziós kötés állandó viselése kötelező, ágynyugalom nem szükséges, a normál életvitel zavartalanul folytatható. Egy hét elteltével, alkalmával eltávolítjuk a kompressziós kötést, ezután az operált területen lévő véraláfutások (hematómák) felszívódásáig (kb. 2-3 hét) rugalmas pólya viselése szükséges. Ekkor már lehet zuhanyozni, a fáslit is csak nappal kell hordani, éjjel, alváskor már nem. A második kontroll négy hét múlva esedékes, ekkor már a gyógyult állapotot találjuk. A műtéti területen esetleg előforduló tömött csomók felszívódásához 4-5 hónap szükséges.

Egy műtéti beavatkozás szövődménymentességét egyetlen orvos sem garantálhatja. A leggondosabb orvosi beavatkozás után is kialakulhatnak szövődmények. A lehetséges korai szövődmények: utóvérzés, gyulladás, azonban kezelhetők. Az esetleges utóvérzést könnyen fel lehet ismerni, a seb esetleges gyulladását is, a fájdalomról, a pirosságról, a melegségről. Ezért bármilyen csekély jelét is tapasztalja szövődmény kialakulásának (pl. vérzés, láz), éjjel-nappal utolérheti az operáló orvosát, aki gondoskodik a szövődmény megoldásáról. A gyógyulás szakaszaiban különböző elváltozásokat észlelhet, amelyek azonban nem mindig kórosak. Ilyen például az operált végtag duzzadása, kékes-lilás elszíneződése, amelyek egy-két hét alatt nyomtalanul eltűnnek, felszívódnak.Késői szövődmény lehet a visszeresség kiújulása. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az eltávolított vénák "nőnek ki" újból, hanem azt, hogy másik vénák tágulnak ki. Amennyiben csak a tágult mellékágakat távolítjuk el, évek alatt más mellékágak tágulhatnak ki, ez nem tekinthető a műtét szövődményének. Ebben az esetben a műtét ismételhető.

• Sebészetünk Magyarország legrégebben alapított magánklinikáján működik. Bemutatkozás
• Könnyen megközelíthető, központi elhelyezkedés.
• Telefonos előjegyzés a vizsgálatra.
• Rövid várakozási idő a vizsgálatra / műtétre.
• TB támogatott egynapos műtét.
• Esztétikailag szép eredményt adó műtét utáni hegek.
• Gyors, pontos és hatékony műtét.
• Személyes figyelem és gondoskodás a betegekről.
• Az operáló orvossal a munkaidőn túli kapcsolattartás.